Nincs megjeleníthető tartalom

Üdvözöljük Bakonynána Község hivatalos weboldalán

Szent Anna Római katolikus templom

Látványosság

Egyháztörténet...

A törökvilág hanyatlásával Bakonynánára visszatért a maroknyi magyarság 1720-ban, amikor kezdetét veszi a község újratelepítése még református s Győri János személyében ez évben még református levita is van s a katolikus családok száma mindössze 13, akik lelki vigaszért a cseszneki vártemplomban működő ferences baráthoz. Leginkább azonban a zirci szerzetesekhez fordulnak.

       Az újonnan telepített község hitélete azonban rövidesen megváltozik, amennyiben 1732-ben a reformátusok nagy része a földesúr nyomására Dudarra költözik s a kis nánai gyülekezet elveszti önállóságát s a továbbiakban már csak mint a dudari gyülekezethez tartozó leányegyház szerepel 1774-ig, amikor végleg megszűnik.

        Annál jobban erősödik a telepítés után a katolikus hitélet Nánán s az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a híveknek Kreider Fülöp személyében ekkor már tanítója s egy kis oratóriuma is van. Az oratórium a bakonyi telepes községek mintájára az egyik gazda házában volt s 1750-ben kezdik építeni az első templomukat, melyről 1758-ban hallunk először.

        Az ez évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben u. i. azt olvashatjuk, hogy a falunak ekkor már püspöki jóváhagyással épült Szt. Anna tiszteletére szentelt, kőből épült temploma van, melyet temető övez s előtte fából összerótt harangláb áll, melyen egy 50 libra súlyú kis harang szól, s hívja imára az ájtatos híveket. Belső berendezéséről azt olvassuk, hogy a templomnak egyetlen oltára van, melyet a kegyúr, gr. Nádasdy Boldizsár állta festett s a templomnak ajándékozott Szt. Anna kép díszíti, belső tagozottságáról azonban csak annyit tudunk, hogy kis szószéke és orgona nélküli kórusa volt. Méreteit ezzel szemben egész pontosan ismerjük, mert az 1827 évi első átépítésekor az átalakítást végző Singer György, zirci kőművesmester költségvetésében elég részletesen leírta azokat. Eszerint a templom hajójának belső hossza 4 öl, szélessége 3 öl és 2 láb, magassága pedig 2 öl és 2 láb volt. Szentélye viszont 2 öl és 6 col hosszú s 2 öl és 3 láb széles volt s kis egyablakos sekrestyével volt összeépítve. A templomnak tornya eredetileg nem volt s 2 láb és 6 col vastag kőből épített falai öt ablakkal voltak áttörve.

        Az egyház állapotáról egyébként följegyezhetjük még, hogy a templom építésének évében, 1750-ben mindössze 19 telepes és 14 zsellér család élt a faluban s a gyónók száma 208 volt, akik Herner Benedek személyében tanítót is tartottak.

        P. Knoll Ferenc s az őt követő szerzetesek vezetésével a kis plébánia gyorsan bővül és fejlődik, lelkiekben évről-évre erősödik, sajnos azonban a kis templom a lakosság növekedésével mindinkább szűkebb és szűkebb, úgyhogy már 1817-ben P. Pákozdy Románd akkori adminisztrátor csak kápolnának mondja melyet erősen kikezdett az idő, falai düledeznek s a tetején befolyik az eső. A kis templom nagyon rozoga már, nem tudja befogadni a híveket, akik már 1814-ben elhatározzák lebontását s új templom építését. Az 1817. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből egyébként pontosan tudjuk, hogy az évben 778 katolikus lélek élt a faluban s a plébániához Perepusztán 141, Kisdudaron 42, Nagydudaron pedig 49 ember tartozott, úgyhogy a hívek száma összesen 1010 volt. A jegyzőkönyvben megtaláljuk a templom állapotának és berendezésének részletes leírását is, s ebből megállapíthatjuk, hogy bizony nem csak kis méretei, de rozoga volta miatt is megérett már az átalakításra.

        Anyagiak hiányában a hívek eredetileg csak a régi kis templom javításáról tárgyaltak, lassan és különösen a földesúr, gr. Nádasdy Tamás biztatására azután mégis új templom építése mellett döntöttek, melynek tervét Singer György zirci kőművesmester kiszítette.

A falu mai temploma a Vallásalap, mint kegyúr segítségével épült 1827-ben klasszicista stílusban, amelynek szintén Szent Anna lett a védőszentje.

A 18. században épült a plébánia épülete, amely 2008-ban kapott új tetőszerkezetet.

Müczke Ignác

1752 - 1763

Feige Róbert

1763 - 1769

Togniola Henrik

1772 - 1774

Nitschke Ambrus

1775 - 1778

Kapsz Gáspár

1782 - 1787

Knoll Ferenc

1787 - 1793

Hauschad Kristóf

1793 - 1796

Knoll Ferenc

1796 - 1799

Kunert József

1799 - 1808

Schmidt Károly

1800 - 1808

Zimmermann Péter

1811 - 1814

Fux Mariann

1814

Frank Ádám

1814

Ciszterci plébánosok:

 

Pákozdy Román

1815 - 1817

Mann Henrik

1817 - 1848

Horváth Lajos

1848 - 1849

Kaszt Konstantin

1849 - 1870

Illés Ferenc

1871 - 1875

Edlinger Titusz

1875 - 1878

Hegedüs Pál

1878 - 1891

Rainiss Gyula

1891 - 1894

Unger Roman

1894 - 1906

Prácser Albert

1906 - 1918

Felsőörsi Demeter

1918 - 1933

Borián Elréd

1933 - 1937

Darvas Donát

1937 - 1948

Antalfi Lestár

1948 - 1971

Egyházmegyések:

 

Szabó József

1971 - 1979

Liska Szilveszter (Zirc) ciszterci

1979 - 1981

Galbavy Jenő

1981 - 1982

Szíjártó László

1982 - 1983

Horváth Lajos

1983.02.02 -