Nincs megjeleníthető tartalom

Továbblépésével Ön tudomásul veszi az Adatvédelmi szabályzatot! Az oldal sütiket használ a működés elősegítése érdekében!

Üdvözöljük Bakonynána Község hivatalos weboldalán

Cseszneki Vár

Látványosság

Várkapitány: Amberger Dániel

Belépő árak:

  • Felnőtt: 700 Ft
  • Diák/nyugdíjas: 500 Ft

 

Várvezetés

A cseszneki vár a továbbiakban is biztosít várvezetéseket vendégei számára, annak érdekében hogy minél több hasznos és érdekes információval gazdagodhassanak!
A szolgáltatás kapcsán érdeklődjenek Amberger Dániel várkapitánynál!
Tel.: 06/70-291-3990

E-mail: csesznek.varkapitany@gmail.com

A várbelépők a vezetés árát nem tartalmazzák!

Kérjük Önöket, hogy ezen igényüket próbálják előre jelezni, mert az azonnali várvezetéseket nem tudjuk minden nap garantálni!

 

Kutyabarát vár!
A cseszneki vár területére mindenki magával hozhatja házi kedvencét! A pénztárnál vizet biztosítunk! A kutyákat csak pórázon vezetve szabad az erődítmény falain belül tartani!

 


A cseszneki vár  rövid története

Csesznek vára a 82-es Győr-Veszprém főút mellett egy hatalmas mészkőszirten található. Az erődítmény pontos építési dátumát nem ismerjük, vélhetően a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak egyik új erőssége lehetett.

A vár első írásos említése XIII. századból való. A források szerint építtetője és első tulajdonosa Cseszneki Jakab volt. Később – Károly Róbert idején – Csesznek királyi várrá vált, amelyet aztán Zsigmond királyunk a Garai családnak adományozott.

A Garaiak a várat gótikus stílusban átépítették és ekkor Csesznek tekintélyes lovagvárrá vált. Az idő előre haladtán az erődítmény többször is gazdát cserélt. Birtokolta Szapolyai János, Török Bálint és Bakics Pál is.

A török hódoltság időszakában, Veszprém eleste után Csesznek is végvárra vált. Ezen időszakban a legkiemelkedőbb várkapitánya Wathay Lőrinc volt, akinek fia, Wathay Ferenc a középkori magyar irodalom egyik fontos alakja.

Az Oszmán Birodalom visszaszorítását követően Csesznek a Rákóczi-fele szabadságharcban meghatározó utánpótlási csomóponjává vált a kurucoknak. Ráadásul a vár falait még ekkor is ostromolták, ám a magyar vitézek hősiesen és sikeresen védték bázisukat a labanc seregekkel szemben.

A cseszneki vár utolsó és talán legkiemelkedőbb virágkora a XVIII. században, az Esterházyak idején volt. Ekkor nyerte el az épületegyüttes a legnagyobb kiterjedését és barokk stílusjegyeit.

Mivel a híres nemesi család egyre nagyobb igényeit a régi vár nem tudta kiszolgálni, ezért az Esterházyak a rédei kastélyukba költöztek át és a várat magára hagyták. A várkastély sorsa akkor „pecsételődött meg”, amikor 1810-ben a móri földrengés komoly károkat okozott benne, majd néhány év múltán egy villámcsapás következtében a tetőszerkezete is teljesen leégett. Ezt követően a helyi lakosság a várat kőfejtőnek használta, aminek következtében az alsó várát szinte teljesen elhordták.

A vár régészeti kutatása 1967-ben kezdődött és mára az erődítmény jelentős részét feltárták. Napjainkban Cseszneknek és a környéknek az egyik jelképe, legfontosabb turisztikai attrakciója. Folyamatosan szépül, egészül ki új elemekkel, annak érdekében, hogy minden kedves látogatónak kellemes kikapcsolódást nyújthasson.